Chicago városában, egy sötét, hideg éjszakán nagy vihar
közeledett.Egy kisfiú újságot árult az utcasarkon.
Az emberek már behúzódtak házaikba a hideg miatt.
A kisfiú annyira fázott, hogy az újságok eladása már
nem nagyon foglalkoztatta.
Odament egy rendőrhöz és azt mondta neki:
"Uram! Nem tudná megmondani, hol találhatna
egy magamfajta szegény kisfiú egy meleg helyet, ahol
az éjszakát tölthetné?
Tudja én egy kartondobozban alszom a sarkon túl
lent a sikátorban, de ott szörnyű hideg van.
Nagyon jó lenne, ha lenne egy jó meleg hely, ahol
meghúzhatnám magam".

A rendőr lenézett a kisfiúra és azt mondta: " Hát, majd
én megmondom, mit csinálj!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karácsony

Köszönöm a hitet, mit szívembe ültettél,
Köszönöm a reményt, hogy mindig van új esély,
Köszönöm, hogy TE vagy maga a SZERETET,
Ki szent Fiában engem oly nagyon szeretett.

Oly nagyon szeretett, hogy meg is halt érettem,
Megváltva a kereszten elveszett életem,
Életem, mi nélküled semmit sem ér,
De veled mindennap felragyog a remény.

Felragyog a remény, hogy talán ma sikerül,
És nem az óemberem kerekedik felül,
Sikerül legyőznöm veled minden rosszat,
Mi szeretteimnek fájdalmat okozhat.

 

 

(Máté ev. 5. rész 1-12. versekhez)

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.

Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.

 

 

 

Ap. Csel. 2: 1-18
Ó, Alkotó Lélek, jőjj el,
És szívünk, lelkünk töltsd el...
Te élő forrás, égi láng,
Szent kenet, égből szállj le ránk.
(Veni Creator Spiritus (Himnusz a 8-9. századból))

Jőjj, Szentlélek Isten, jőjj,
s áraszd ki a mennyekből
fényességed sugarát!
Jőjj, ki árvák atyja vagy,
jőjj,ki szívek lángja vagy,
ajándékos jóbarát!
Jőjj áldott vigasztalás
drága vendég, lelki társ,
legédesebb enyhülés:
fáradságra nyugalom,
hőség ellen oltalom,
zokogásban könnyűlés!

 

 

 

 

 

WASS ALBERT:

Dolgozzatok és imádkozzatok, és az aki nem tud belenyugodni abba,
hogy a hazugság mindennél hatalmasabb ezen a földön, és a Magyar
nemzet jövendőjét elnyelje immár véglegesen a gonoszság özönvize.
Akinek Lelkében van még Bátorság ahhoz, hogy Szembeforduljon
az özönvízzel és Odakiáltsa az áradatnak

MEGÁLLJ,S TÉRJ VISSZA ODA AHONNAN JÖTTÉL,
EZT A FÖLDET, S S ENNEK A FÖLDNEK NÉPÉT AZ ÚR EREJE ŐRZI.
Az jöjjön velem és ismerje meg az igaz valóságot ami szabaddá
teszi azokat akik élnek vele,s kiszabadítja őket még a poklok poklából is.

Drága Jézusom, kérlek tekints le azokra az árva gyermekekre,

akiknek senki sem mondja: kisfiam, kislányom;

senki sem kelti fel őket reggelente gyöngéd anyai csókkal;

akiknek senki sem símogatja meg a fejét ha jó gyermek volt, vagy csak pusztán szeretetböl;

akiket senki sem hív a családi ebédhez – az asztalhoz amit körbeül anya, apa és testvérek;

akiknek senki sem törli le a könnyeiket ha sírnak és senki sem vígasztalja meg ha fáj valami vagy bánat éri;

akiknek senki sem ad jótanácsot ha gondjuk van;

senki sem védi meg őket ha bajban vannak és senki sem dorgálja meg ha rosszat tettek hogy utána mutassák meg a helyes utat.

 

 

„És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.” Márk 5,38-39.

Néhány napja megdöbbentő hírt hallottam! Az egyik ismerősöm nagyon el volt keseredve. Elmondta, hogy a barátnője férjhez ment egy református lelkészhez. Nagy boldogságban és hitben éltek, de nem született gyermekük, pedig nagyon vágytak rá. Sok idő múltán mégis az Isten megkönyörült rajtuk és áldott állapotba került az asszonyka.

 

 

„Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!”
(Jeremiás siralmai 3. fejezet 22-23. vers)

 

Milyen szép és felüdítő ez a Bibliavers. Csak a szövegkörnyezet, az életkörülmények, ahol ezek a szavak elhangoznak. Egy siralmas helyzet közepette. Mikor minden kietlenné vált. Sírás és sírás mindenünnen, s a próféta is zokog.

S ahogy olvassuk ezt a könyvet, mely egyben egy pontosan megszerkesztett irodalmi remekmű, rádöbbenünk, hogy mennyire másként zokog az Isten embere, mint mi.

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi
  szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz
  gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz,
  megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a
  tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is
  bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától,
  ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem.

Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.

Victor Hugo

Távol és mégis közel

 

 

 

 

 

„Még nem tudjuk, hogy jó, vagy rosszindulatú a daganat.” Mondta az orvos és Zoltán szívéről a hetek óta ránehezedő kő nem gördült le, hanem úgy érezte, mintha tettek volna még rá egy lapáttal. Egy jó nagy lapáttal.

Négy valamit találtak a torok környékén, amiről a CT vizsgálat után sem tudták megmondani, hogy mi az.

 

Bosszúsnak érezte magát, mert amióta a körzeti orvosa elküldte a szakrendelésre a sok utánajárás miatt nem tudott dolgozni, és ez továbbra is így marad.

Nagyszombat, Húsvét vigíliája

 

 

Szombat elmúltával, a hét első napján pirkadatkor Mária Magdolna és a
  másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés
  támadt: Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a
  követ és ráült. Olyan volt a tekintete, mint a villám, a ruhája pedig
  fehér, mint a hó. Az őrök reszketni kezdtek félelmükben, és szinte
  halálra váltak. Ekkor megszólalt az angyal, és ezt mondta az
  asszonyoknak: „Ne féljetek!

Abban az időben Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra,
  ahol egy kert volt, s bement oda tanítványaival. Ezt a helyet ismerte
  Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival.
  Júdás kapott egy csapat katonát, valamint a főpapoktól és a
  farizeusoktól szolgákat, és kiment velük oda lámpákkal, fáklyákkal,
  fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus tudott mindent, ami rá várt. Eléjük
  ment tehát és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt válaszolták:
  „A názáreti Jézust.” Jézus erre így szólt: „Én vagyok.“ Júdás is ott
  volt köztük, aki elárulta.

Eljött az óra, s a kárhozat fia,
hűtlen elárulta, az Emberfiát,
mint egy elvetemült rablót elfogtak,
a gonosz ellenség, kezet emelt Rád.

Elhurcoltak, arcul ütöttek, s látva
ezt Péter, háromszor hagyta el ajkát
tagadás, mielőtt a kakas szólalt,
gyarlón, ahogy megmondtad előre már.

Őrzőid szemed betakarva csúfoltak,
megütöttek s hangzott gonosz káromlás.
Elmúlt az éj és szomorú nap virradt,
vittek főtanács elé, jött vallatás.

Hiába az igaz szó, ha ki vallat,
nem akarja hinni Isten igazát.
Pilátushoz vittek, aljas szándékkal,
de ő Tebenned semmi bűnt nem talált.

Heródeshez küldött át vádlóiddal,
aki szeretett volna látni csodát,
s mert eredménytelen volt faggatása,
kicsúfolt, s fényes ruhát adatott Rád.

Majd ismét Pilátushoz vezet utad,
megkérdezi Tőled, mi az igazság?
Valóban Te vagy a zsidók királya?
„Igen király vagyok”, s mily nagy igazság!

Szavaid titkát Pilátus nem tudhatta,
s hogy valóban nem ez a Te hazád.
Íme az EMBER, ő mégis ezt mondja,
de halál kiáltott Rád a sokaság.

Fájdalmas korbácsütések sújtottak,
és fejedre tettek töviskoronát.
Pilátus szabadon engedni akart,
a tömeg zúgva „feszítsd meg”-et kiált.

Végül győzött a gonosz akarata,
eldőlt: az ítélet, kínzó kereszthalál.
Mosta kezeit Pilátus, bár hiába,
terheli lelkét az ártatlan halál.

Ám vádlóidnak bűne még súlyosabb,
véred e népre, s utódaira szállt.
Ártatlan bűnhődik, a gyilkos szabad,
nem ismerték fel benned Isten Fiát!

Nem védekezel, s nem szól vádlón szavad,
levettették Veled a bíbor ruhát,
felöltöztettek saját ruháidba,
s indultál a kereszt keserves útján.

Kínzott tested, roskad a kereszt alatt,
Cirenei Simon éppen arra járt,
segített vinni a terhet parancsra,
Ó Uram, gyászos cél a végállomás!

Kietlen domb, Koponya-hely, Golgota.
A megfeszítést tűrted, mint a bárány,
Ecettel kínáltak és kicsúfoltak,
Értük mégis Atyádhoz imádkoztál.

Kereszteden, Pilátus szavaival,
„Ez a zsidók királya”, felírat állt,
ruháidon a katonák osztoztak,
a köntösödet egynek kisorsolták.

Jobb és bal felöl latrok keresztje van,
egyik, felismerte benned a Királyt,
ma Velem leszel a Paradicsomba,
mondád, s nyerte bűnei bocsánatát.

Keresztedre feltekintve gúnyoltak,
Te, ki másokat megszabadítottál,
szállj le onnan, most szabadítsd meg magad.
akkor hiszünk Tebenned, kiáltották.

Szenvedő Anya áll a kereszt alatt,
fájdalomtól sajgó, szívvel tekint Rád,
s Te szólsz; „Asszony, íme ez a Te fiad”
és Jánoshoz; „íme, ez a te Anyád.

Éj sötétje borult, fényes nappalra,
elhagyatva Atyádhoz kiáltottál.
Elvégeztetett, hangzott végső szavad,
haláloddal világot megváltottál.

Kettéhasadt a templomnak kárpitja,
nem rejti már a Szentek- szentje titkát.
Megnyílt sírokból, szentek feltámadtak,
rendült a föld, repedeztek a sziklák.

A római százados mindezt látva,
hittel dicsőítette Istent mondván,
Ez az Ember igaz volt, tanúsítva
e szavakkal, Isten igazságát.

Gyolcsba takarva tettek sziklasírba,
bejáratát óriás kővel zárták,
őriztették római katonákkal,
a szombat nyugalmát, gyász hatotta át.

Boldog meglepetés, húsvét hajnala,
kő elhengerítve, a sír nyitva áll!
Megölt tested a holtak közt nem maradt,
mert Isten kegyelméből feltámadtál!

Értjük-e vajon , e nagy örömhírt ma?
értékeljük-e, Krisztus áldozatát?
hiszünk-e az Ő feltámadásában?
hogy igaz hittel ránk is, feltámadás vár!

Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit Jézus
  feltámasztott a halálból. Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére. Márta
  felszolgált, Lázár pedig ott ült Jézussal a vendégek között. Mária
  pedig vett egy font illatos, drága nárduszolajat, megkente vele Jézus
  lábát, majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus
  tanítványai közül az egyik, aki elárulni készült őt, a karióti Júdás,
  megszólalt: „Miért nem adtuk el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és
  miért nem osztottuk szét a szegények között?” Ezt azonban nem azért
  mondta, mintha gondja lett volna a szegényekre, hanem mert tolvaj volt:
  ő kezelte a pénzt, és az adományokat ellopkodta.

Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta
  nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim:
  megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz
  benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és
  soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok
  lesztek?”
  Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt
  cselekszik, szolgája a bűnnek.

 

 

 

„Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!” Zsolt.139,23-24.

Első olvasásra kissé merésznek tűnnek a zsoltáríró gondolatai! Mit is kér valójában az Úrtól? Vizsgálj meg engem Uram, de ne csak külsőleg, hanem még a gondolataimat is!

Mi emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy a látszat alapján ítéljünk.

 

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken feszítették keresztre őt a római katonák.

Azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére; kezét, lábát odaszegezték a kereszthez, és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I.

A legnagyobb kérés





"Legyen meg a Te akaratod!"
Ha elkerülnek a gondok, a bánatok,
Könnyű kimondani ezt a mondatot.
De, ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik, a lélek zokog?
Ha éjszakának tűnnek a nappalok,
Akkor nehéz eltördelni ezt a mondatot,
Hogy "legyen meg a Te akaratod!"

Inkább sikoltanék, Atyám óh, ezt ne! Ne!
Miért kellett ennek így történnie?
És a szívem keserű lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út,
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem!

  Abban az időben Jézus kiment az Olajfák-hegyére. Kora reggel pedig újra
  megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és
  tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért
  asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá:
  „Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a
  törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt
  azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák.

Mert boldog vagy...

 

„Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. ”Jelenések könyve 1:3
Egy fekete, teljesen egyszerű kinézetű könyv, amit szinte minden háztartásban megtalálhatsz. Egy könyv, ami nem hiányozhat a gyűjteményből, de igazán mint valami elfelejtett státuszszimbólum hever a többi iromány között. Egy könyv, amely ezrek életére volt kimondottan nagy hatással, ezreket változtatott meg, mentett meg az örök élet számára.

 

 

Óriásokkal küzdve

 

 

 

„Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem! Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!”

Zsoltárok 18,2-3

 

Dávid az után is, hogy legyőzte Góliátot, majd Saul után király lett Izráelben, sokat harcolt az óriások maradékával (2Sám 21,15-22). Az ellenséges filiszteus csapatok újból és újból a hajdani Góliát rokonai segítségét kérték, hogy megrendítsék a fiatal király amúgy sem elég szilárd hatalmát.

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában
  működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére
  törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai
  elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de
  nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett,
  a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra
  keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit.

Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „Ha én tanúskodom
  önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az
  Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz. Ti
  (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról.
  Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom,
  hogy üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak
  ideig-óráig akartatok az ő fényében gyönyörködni.

 

 

 

A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az
  úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának
  neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok,
  sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus
  látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg.
  Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram!
  Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!


Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!

http://www.youtube.com/watch?v=osuAh-UtSoY

 

http://www.youtube.com/watch?v=opDG8a2a8SU&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=QYCSQKTyc7k&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=Es5JMkbhQhs&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=qcpSROCVEZc&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=pKae90t7DqA&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=TVtDJxw7L3M&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=9UBBDvljn7Q&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=FkMaQsz8Kbc&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=25SQ9hAKllY&feature=related

 

http://www.youtube.com/watch?v=mhlUcfs2eIA&feature=related

Abban az időben: A  zsidók közül sokan jöttek  Máriához és Mártához,  hogy
  vigasztalják őket  testvérük miatt.  Amint Márta  meghallotta, hogy  Jézus
  jön, eléje sietett,  míg Mária  otthon maradt. Márta  így szólt  Jézushoz:
  "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy
  most is, bármit kérsz  Istentől, megadja neked."  Jézus ezt felelte  neki:
  "Testvéred fel fog támadni!" Erre Márta így szólt: "Tudom, hogy feltámad a
  feltámadáskor, az utolsó napon." Jézus folytatta: "Én vagyok a  feltámadás
  és az élet.

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy
lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és
gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek
nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan
visszatöltötte a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón A hat
háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián
Törzsfőnök képe volt látható.

78Zf8P mhjrnudccdwr, [url=http://igineycdqhiv.com/]igineycdqhiv[/url], [link=http://tstlrjknfkdz.com/]tstlrjknfkdz[/link], http://oqezuazoqjwe.com/