Magyarországon mai formájában – május utolsó vasárnapján - 1950 óta ünneplik a Gyermeknapot, de a hagyomány ennél is régebbi, 1931-ben kezdődött, és akkoriban egy egész héten át tartott a legkisebbek fesztiválja!

 

Nemzetközi Gyermeknapot világszerte tartanak, bár a legtöbb országban június 1-én köszöntik az apróságokat (ezt a dátumot 1925-ben, a genfi Gyermekjóléti Konferencián jelölték ki).

Az első ünnepet 1920-ban rendezték Törökországban, s csak jóval később, 1954-ben tett javaslatot az ENSZ közgyűlése az Egyetemes Gyermeknapra, melynek célja, a világ gyermekeinek testvériségéről történő megemlékezés, a kölcsönös megértés, és a gyermekek jólétéért folytatott szakadatlan küzdelem.

Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket,
tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne
titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert
kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ.
Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem
üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották,
a tiéteket is megtartják.

 

 

„És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.” Márk 5,38-39.

Néhány napja megdöbbentő hírt hallottam! Az egyik ismerősöm nagyon el volt keseredve. Elmondta, hogy a barátnője férjhez ment egy református lelkészhez. Nagy boldogságban és hitben éltek, de nem született gyermekük, pedig nagyon vágytak rá. Sok idő múltán mégis az Isten megkönyörült rajtuk és áldott állapotba került az asszonyka.

 

 

„Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!”
(Jeremiás siralmai 3. fejezet 22-23. vers)

 

Milyen szép és felüdítő ez a Bibliavers. Csak a szövegkörnyezet, az életkörülmények, ahol ezek a szavak elhangoznak. Egy siralmas helyzet közepette. Mikor minden kietlenné vált. Sírás és sírás mindenünnen, s a próféta is zokog.

S ahogy olvassuk ezt a könyvet, mely egyben egy pontosan megszerkesztett irodalmi remekmű, rádöbbenünk, hogy mennyire másként zokog az Isten embere, mint mi.

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi
  szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz
  gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz,
  megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a
  tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is
  bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától,
  ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem.

Sokan és sokféleképpen próbálták már definiálni a szeretet lényegét, mind a mai napig sikertelenül. Talán azért lehetetlen emberileg meghatározni, mert ahány ember él a földön annyiféleképpen éli meg azt. Természetesen én sem birtokolom a bölcsek kövét, tehát eszem ágában sincs okoskodással megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Ám azt teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy a szeretet definíciója, ide s tova két ezer éve az emberiség rendelkezésére áll, csakhogy a ma embere nem hajlandó tudomásul venni, alkalmazni pedig végképp nem.

Először is azért, mert az evangélium nem valami dogma, melyet az egyház kigondolt, és makacs önfejűséggel igyekszik másokra rákényszeríteni, hanem az evangéliumban teljesen hallatlan dolgokról, úgy is mondhatnánk, hogy „leleplezésekről” van szó. Azt hiszem, a hitetlen emberek a Bibliát is azért gyűlölik, mert a benne megírt leleplezések kínosak számukra. Pedig a Biblia pontosan arra tanít, hogy a bűnesettel egy általános elleplezés történt. A bűn lényege pedig az, hogy mindent homályba borít, mindent titkol.

 

 

 

 

„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”
Pál levele a filippiekhez 2:3-4
Bekapcsolod a tv-t, hogy megnézd a híreket, de undorral fordulsz el az egésztől néhány perc múlva. Napról napra foszlik szét a szép álom a szíved mélyén, mert nem olyan a világ, amilyennek te elképzelted. Bizalom? Megértés? Együttérzés?

…és végigjártam vele az utat…” (Filippi 3:10 TM)

Amikor János fogoly volt Patmosz szigetén, szeretteitől távol, a bántalmazott foglyok kiáltásaival körülvéve, látomása volt Jézusról. Azt írja: „Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott…” (Jelenések 1:17). Hihetetlen kijelentés a rabság, káosz és fájdalom közepette – így működik ez! Azok a nehéz körülmények, melyeket éppen átélsz, igazából csak megélesítik érzékeidet, elérik, hogy úgy keresd Istent, ahogy soha azelőtt, és válaszokat találj az életedre.