Tíz földműves együtt indult a mezőre dolgozni. Vihar lepte meg őket. Tépdeste a fák koronáit, a kerteket, a szántóföldet meg teljesen letarolta.
A cikázó villámcsapások és a jégeső viharos verése ellen egy düledező templomba menekültek.
A villámcsapások hangja egyre erősödött, a korhadt gerendák recsegtek. Attól tartottak, hogy rájuk szakad a mennyezet. A földművesek méltatlankodva zúgolódtak, hogy biztosan van közöttük egy nagy bűnös.

Ha elszólítana engem most az Úr
Egy dolgot bánnék nagyon
Ami szeretet szívemben lakik,
Köztetek azt már szét nem oszthatom.

Évekig éltem szeretetlenül
Kenyérharc szívta el maréknyi erőm
De rájöttem egy napon: e szívet itt belül
Szeretni adta nékem Teremtőm.

Bánom nagyon már a sok közönyös napot
Mikor bennem önbaját siratta a lélek
Nem tudtam sokáig, nincs értelme másnak
Csak ha szeretek és másoknak élek.

Mit eddig adtam, tudom, bántóan kevés
Szívemben egyre a kétely szava dúl
Vajon életemre hányast érdemelnék?

Történt, hogy egy egyszerű asszony hátán gyermekével , eltévedt a jól ismert erdőben.
Ahogy tévelygett, a sűrűben , egyszerre egy barlang nyílt meg közvetlen előtte és megszólalt egy hang: Ez egyszeri és megismételhetetlen alkalom arra hogy örökre gazdag és boldog légy.
Kérdezi az asszony a hangtól: és mondd mit kellene tennem mindezekért?
Csak lépj be és válogass a kincsekből kedvedre annyit amennyit elbírsz mert csak neked és csak most vannak a teremtésben.

A szeretet benned van, csak az a kérdés, hogy mennyire engeded kinyitni, azt a kiskaput, amin keresztül eljuthat másokhoz is.
Amikor feltárul a szíved, akkor a szívcsakrád is gyógyul. Hirtelen úgy érzed, hogy mindent kiadnál magadból, és semmit sem kell megtartanod, mert úgy is visszakapod. Sőt még többet is, mint amint vártál.
Ha engeded a szeretetet áramolni, vagyis nem csak kiadsz magadból, hanem be is engeded a szívedbe, akkor a szeretet áramlásán keresztül gyógyul a lelked is.

"Nem maradhatok csendben! Mérges vagyok és keserű. Beszélnem kell!" (Jób 7:11, TEV fordítás)

Isten tudja kezelni az érzelmeidet, elvégre ő adta neked azokat! Ő meg tud birkózni a dühöddel, kétségeddel, félelmeddel, kérdéseiddel, nyomorúságoddal és még a panaszaiddal is. Légy őszinte: mondd el Istennek. Add ki magadból, ne tarts vissza semmit! Mondd el Istennek, hogy pontosan mit érzel: "Istenem, ez fáj!" Pontosan ez az, amit Jób is tett.

Jób kíméletlenül őszinte volt Istennel: "Nem tarthatom magamban, amit érzek!

"Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét." (Jób 6:14)

Isten nem azt tervezte számodra, hogy egyedül kezeld a fájdalmat, a veszteséget vagy a stresszt. Az a baj, hogy amikor veszteség ér bennünket vagy csalódunk, az a természetes reakciónk, hogy visszavonulunk másoktól. Ez egyáltalán nem jó!

A Biblia azt mondja, hogy "baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét" (Jób 6:14).

A kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe, és ott állt a bírói szék előtt.
- Ki vagy te? - kérdezte egy hang.
- A polgármester felesége - válaszolta.
- Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.
- Négy gyermek anyja.
- Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy ki vagy.
- Tanítónő vagyok.
- Nem a foglalkozásod kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.
És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ adta arra a kérdésre, hogy ki is ő.
- Keresztény vagyok.
- Nem a vallásodat kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy te.
- Én az vagyok, aki mindennap a templomba ment, és mindig segítette a szegényeket és a rászorulókat.
- Nem azt kérdeztem, hogy mit tettél, hanem hogy ki vagy.
Végül is megbukott a vizsgán, mert visszaküldték a földre.

NEM TUDOM,HOGY IGAZ-E,DE AZT IGEN,HOGY JOBB ELŐVIGYÁZATOSNAK LENNI!!

"Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." (János evangéliuma 13:14-15)

A lábmosás szertartás, még akkor is, ha épp profán okból hajtják végre. A téren térdig állnak a szökőkút vizében a turisták: megtisztulás és felfrissülés sugárzik az arcukról. Akik körben állnak, irigykedve nézik a katarzist. 

A lábmosás szertartását pompás és liturgikus keretek között végzik, akár vallásos kisközösségek tagjai, akár maga a pápa végzi el húsvétkor.

„Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket. És hirtelen nagy földindulás lőn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöc fundamentumai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak.”