Brain Storming

Csoda vagy nekem:

Az egyetlen,
Akit a lelkem befogad,
Akire vágyom,
Akit életem végéig várom,
Hogy jöjjön, ha kell.
Akinek magyarázkodnia
Nem kell,
Aki kell, mert kell.

Ha szemed csillog,
Abban gyönyörködöm,
Ha szomorú vagy,
Azon erőlködöm,
Hogy felvidítsalak;
De nem tudok többet
Tenni, csak egy csöppet.

Téged is tép az élet:
Elkezdtél valamit,
Amit félre tenned
Nem lehet,
Mert várják,
Hogy minden leheleted
Azért libbenjen,
Azért legyen,
Hogy másnak jobb legyen.

Csoda vagy nekem,
Mert vagy;
Mert olyan vagy, amilyen;
Olyan, ami kell nekem;
Olyan, amit kívánok;
Amiről, ha nem is tudok,
Mégis várok és akarok.

Csoda vagy, mert vágyaim
Képe vagy,
Mert kínjaimra lényed
Enyhítést ad;
Mert jelenléted azt adja,
Amit semmi más …
… Csoda vagy nekem,
Ha valóban vagy,
És nem csak egy látomás

 Van úgy az ember...


Van úgy az ember,
hogy 'álmodozni' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- riasztó úton - csak a valóságig.


Van úgy az ember,
hogy bár 'szólani' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- tétova úton - csak a hallgatásig.


Van úgy az ember,
hogy 'bátorságra' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- bénító úton - a megalkuvásig.


Van úgy az ember,
'őszinteségre' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ösvényes úton - csak a hazugságig.


Van úgy az ember,
hogy 'építeni' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- vak-sötét úton - csak a rombolásig.


Van úgy az ember,
hogy bár 'szállani' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ingoványon - az elnyelő mocsárig.


Van úgy az ember,
hogy az 'Összhangra' vágyik,
mégsem jut messzebb:
- veszejtő úton - lelke káoszáig...


Bizony, van úgy az ember:
otthagyná gőgös, 'koronás' helyét;
sóváran nézi buksi kutyájának
lélek-gyémántként csillogó szemét:
és sírva simogatja
egy őz gidácska ártatlan fejét:


Ám úgy is van az ember,
haragra, bosszúra készül előre,
de egy kedves hang csendül, -
és szelíd barátság sarjad belőle.


És úgy is van az ember,
hogy balsorsára készül már előre,
de egy tiszta fény villan, -
s búvó remény, öröm sarjad belőle:


Mert úgy is van az ember
- sorsáért bármily balszerencsét átkoz -;
egy kéz, egy mosoly segítő áldást hoz,
és mégis eljut, eljut önmagához,
- kalandos úton - legjobb Önmagához."