Ha azt hiszed:
Delelő után alkony következik,
Tévedsz.
A verőfényes délután közbe esik.

Ha azt hiszed:
A virág ősszel múlik el,
Tévedsz.
A télben megpihen, s tavasszal új életre kel.

Ha azt hiszed:
Észrevétlen, lassan éghetsz el,
Tévedsz.
A gyertyacsonk is nagy lánggal lobban fel.

Ha azt hiszed:
A világ szépségei Neked már nem ragyognak,
Tévedsz.
Az ismeretlent a holnap ígéri szebbnek, jobbnak.

Nem kell várnod, itt a napfényes délután.
Tavasz, nyár, ősz, tél pihenést hoz ezután.
Gyertyád égjen, majd nagy lánggal lobbanjon el!
A holnap rejtélyes ígérete üdítsen naponta fel.

Ültettél fákat, neveltél embervirágot,
Próbáltad jobbra bírni a világot.
Ha kiáltott a baj, siettél, hogy szűnjön,
Saját fájdalmad mindig kisebbnek tűnjön.

Emberi szívekhez építettél utat,
Lelkeddel kövezted ki rajta a hidat.
Dolgoztál értelmes emberibb életért.
Pihenj most egy kissé csupán önmagadért!

Sokan erre és az ehhez hasonló Igeversekre hivatkozva bizonygatják az Istenbe vetett bizalmuk megingását, mondván; Én annyit imádkoztam egy jobb munkahelyért, én úgy kértem Istent, hogy adjon nekem társat, én annyit könyörögtem, hogy a fiam, a lányom megtérjen. És hiába minden, az Isten nem adta meg. Talán nem is létezik.

Másrészről rögtön jön a válasz: Biztos, hogy hittel kérted? Azért nem adta meg az Úr, mert nem könnyek között könyörögtél. Vagy, azért nem kaptad meg, amit kértél, mert nem vált volna javadra.

Olyan Isten teremtette a világot és benne minket, Aki szeretne minden jóval állandóan ellátni. Ez valóra is vált volna, ha az ember nem választja a bűnt - ami szabadságnak látszott kívülről, de a rabszolgaság legrosszabb formája belülről.

A bűn miatt Isten nem változott meg - Ő azóta is szeretne folyamatosan megajándékozni minden jóval. Mi emberek viszont megváltoztunk: egy torz szemüvegen keresztül nézünk Istenre. Ez a torzítás abban áll, hogy Istent olyannak tartjuk, Aki vagy nem hallgat meg, bármit teszünk, vagy azt gondoljuk, hogy valami nagyot kell produkálni a vágyott eredmény elérése érdekében.

http://www.youtube.com/watch?v=G0F-16h5xwo&feature=related

B.Radó Lili



A Nő dicsérete

Ragyogj!

Ragyogj, mert szeretetre születtél,
mert az élet hordozója lettél,
Ragyogj, mert érzelmek élnek benned,
értelmet adva az életednek.


Ragyogj, hogy erőt sugárzó lényed
szülője lehessen a reménynek.
Ragyogj, mert a közöny sivársága
nem vethet árnyat a napsugárra.

Ragyogj, mert szép vagy és ragyognod kell!
Mert lelkedben rejtett csillag tüzel,
Ragyogj, mert Isten üzenete vagy!
Szebb lesz tőled a világ, s boldogabb!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy plüssmaci ült a játékbolt egyik polcán, és nagyon magányos volt. Volt a jobb kezén egy "60 fokon mosható" cédula, azt hitte ez a neve. Mosható nagyon magányos volt, mert az összes játékot megvették mellőle, egyszer csak úgy gondolta elindul, hogy megtalálja az élet értelmét.
Először egy egérrel találkozott, megkérdezte tőle mi az élet értelme?

 

 

 

 

Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:

Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.

Ezt nem értem! - mondja a kisfiú

És ezt soha nem is fogod megérteni .........-válaszolta gyermekét átölelve az anya.

Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is:

Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?

-Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon

miért sírnak időközönként a nők.

„Isten békéje pedig, amely meghalad minden értelmet, megőrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.”

Fil 4,7

A száraz fenyőágnak csak egy kis szikra kell és már lángol is. Az élet fárasztó, terhes napjai elszívják az erőnket, így válunk gyakran hasonlókká ezekhez az ágakhoz. Aztán, ha fellángol az indulat, ha elszabadul mindaz, aminek nem kellene, már késő, hogy bánjuk. A lángot megállítani nem lehet. Letarol, mindent elemészt, ami éghető. Nem állhat az útjába semmi sem, nem is hisszük, hogy bármi megtehetné.

„A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem! Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.”

Zsoltárok könyve 61:3-4
Tudom, nehéz hetet hagytál magad mögött. Munka reggeltől majdnem másnap reggelig. Kihívások, próbák, keresztutak, megfelelések és csalódások, öröm és bánat, a menni akarás és a kimerültség határa. Megpróbált az élet, de még mindig itt vagy, még küzdesz az életben maradásért. 
Lehet, hogy úgy érzed, a nehézségek a világ végére sodortak, távol az emberektől, mert úgysem ért meg senki.

Földi lakás és örök lakás

Ahol lakni szeretnénk, oda rendezkedünk be. Olyan ellentmondásos az öröklakás kifejezés, hiszen legfeljebb két emberöltő után már az örökösök fogják birtokolni.

Jézus mondja, ahol a kincsed, ott a szíved. Ezt nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy amiben hiszel, arra rendezkedsz be. Az öröklakás, mint jogi fogalom mégis létezik, mert valahol a szívünk mélyén örökkévaló biztonságot keresünk, ahol már úgy rendezkedhetünk be, hogy nincs többé zaklatás, veszély és nincs az a kockázat, hogy elveszik tőlünk.