Az én miatyánkom - dr.Papp Lajos szívsebész verse

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senkise,
MIkor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
NÉzz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj: MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztően rád szakad,
Mikor kédésedre választ a csend nem ad,
MIkor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
NÉzz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág",
MIkor elnyomásban szenved az igazság,
MIkor szabadul a Pokol a Földre,
NÉpek homlokára KÁin bélyege van sütve,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele!
NÉzz fel a magasba, - hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
MIkor magad kínlódsz, látzól elgyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne keseredj bele!
NÉzz fel a magasba, - hajtsd meg homlokod,
S mondd: URAM, LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a "kisember" fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekeben táncol,
MIkor a "gazdagság" milliót költ, hogy "éljen",
S millió szegény a "nincstől" hal éhen,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele!
NÉzz fel a magasba, - tedd össze két kezedet,
S kérd: URAM, ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
MIkor hited gyöngül, - sőt - ellen támadsz,
MIkor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
MInden lázad benned, hogy - tagadd meg "ŐT",
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele!
NÉzz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts! S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne ess két-ségbe!
NÉzz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a "nagyhatalmak" a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor a népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt?! ISTENEM MI ATYÁNK!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
NÉzz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a "rossz", támad, tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL! AMEN

UTÓHANG
S akkor szólt a Mester, kemény - szelíden,
Távozz Sátán - szűnj vihar! Béke, s csend legyen!
Miért féltek kicsinyhitűek?
BÍZZATOK! Hiszen én megígértem nektek!
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, én pásztorod vagyok,
S a végső időkig - VELETEK MARADOK!