if(! boxgroup ) {var boxgroup = {}; window.addEvent("domready", function(){ boxgroup = new MultiBox("jagroupgroup", {descClassName: "multiBoxDesc", useOverlay: 1, contentColor: "#FFF", showControls: 1 }); }); }

Szükséghelyzetben döntő jelentőségű, hogy megfelelő alapismeretekkel rendelkezzünk a táplálkozás, az egészség és a teljesítőképesség összefüggéseiről. A közhiedelem szerint az éhségérzet a táplálékszükségletet jelzi, azonban csak változatlan életritmus és bizonyos mozgásmennyiség mellett működik, de még ekkor sem megbízható.

Az éhségérzet erős testi és lelki megterhelés esetén nem jelentkezik, kényszerítenünk kell magunkat, hogy együnk.

Az ember táplálékszükséglete függ az életkortól (egy 10 éves gyermeknek kétszer annyi fehérjére van szüksége, mint egy felnőttnek), a testsúlytól (minél nagyobb, annál több kell a sejtek ellátásához) és a teljesítménytől.

Átlagosan elmondható, hogy egy felnőtt férfinek, erős igénybevétel esetén legalább 19.000 kJ/nap (nők 14.000 kJ) csekély igénybevétel esetén 12.000 kJ/nap (nők 11.000 kJ) energiára van szüksége.

A fehérjék építőanyagok, a test életfunkcióhoz szükséges anyagok képzését szolgálják. Csak hosszan tartó éhezéskor, különleges igénybevétel esetén termelnek energiát. A test nem tartalékol fehérjét, ezért a mindennapi táplálékunknak tartalmaznia kell kb. 1g / testsúlykilogramm mennyiséget. A fehérjék alapelemei az aminosavak, melyekből nyolcat az ember közvetlenül a táplálékból vesz fel, ha ezekből egy is hiányzik a szervezet anyagcseréje károsodik.

1 napi aminosav szükségletet fedez: ½ liter tej vagy ½ kg burgonya és 1 tojás. Állati fehérjék: tej, tojás, sajt, hús, hal. Növényi fehérjék: szója, gabonafélék, hüvelyesek, dió, burgonya, kukorica, élesztő, karfiol

A legenergiadúsabb tápanyagok a zsiradékok, fontos hő- és energiatermelők, a test raktározó anyagaiként és a zsírban oldódó vitaminok szállítóeszközeként is szolgálnak. A telítetlen zsírsavak (szója, napraforgó, bogáncs, lenmag) a belső szervek részére nélkülözhetetlen, aktív anyagok, melyek nélkül nem tökéletes az anyagcsere.

Legértékesebb anyagokat (zsírban oldódó A-, D-, E-, F-vitaminok), a hidegen préselt olajok tartalmazzák. A hevítés, sütés a telítetlen zsírsavakat telítettekké alakítja!
A zsírok bevitele ne legyen több mint, 30-50 g, melynek legalább fele többszörösen telítetlen zsírsav. Állati zsiradékok: vaj, zsír, szalonna. Növényi zsiradékot tartalmaz: gabonafélék, lenmag, napraforgómag, olajbogyó, bogáncs, földimogyoró, kókuszdió, dió, szójabab, szezámmag.

A szénhidrát átalakulása folytán, a testben keletkező cukor elégetéséből jön létre az élethez, az izmok és idegek működtetéséhez szükséges energia. Lebontásához B-vitamin szükséges. Helyes arány, ha a táplálék 60-70%-a szénhidrátokból áll. A legfontosabb szénhidrátforrást a gabonák jelentik. Ezek legegyszerűbb elkészítési módja a kása, mely hosszú ideig eltartható anélkül, hogy a benne levő értékes anyagok veszendőbe mennének. A ma szokásos őrlésnél ezek nagy része elvész, így a pékárukban szegényesen vannak jelen.
A másik fontos szénhidrátforrás a cukor. Kiegyensúlyozott életmódnál a test gyümölcsök, tej stb. révén jut cukorhoz, ha szervezetünknek mégis több cukorra lenne szüksége, legjobb méz formájában fogyasztani.

Vitaminok: A-, B-, C-, D-, E-, K-vitamin. Olyan anyagok, amit a szervezet nem képes előállítani, egészen kis mennyiségben is hatékonyak. Minden vitamin hőérzékeny és nem visel el vegyi kezelést. Hosszabb fényhatás, tárolás, konzerválás esetén is elpusztulnak.
 
Ásványi anyagok, nyomelemek: vas, kálium, kalcium, magnézium, nátrium, foszfor stb. a sejtképződéshez szükségesek, friss és nyers zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök tartalmazzák legnagyobb mértékben. Az ásványi anyagok együttesen tudják kifejteni hatásukat. Forrásuk lehet még a mértékkel használt tengeri só (max. 3 g naponta).

Aromaanyagok: Fűszereknek is nevezzük. Nagy szerepet játszanak, mint étvágygerjesztők.

Ballasztanyagok: A táplálék a bél normális működéséhez nélkülözhetetlen, emészthetetlen részei (növényi rostok, állati kötőszövetek).

Víz: Bár nem táplálék, nélkülözhetetlen. Az emberi test 64%-a víz. A vízháztartás szabályozásának fontos tényezői a szomjúság és a vesetevékenység.

Az enyhén lúgos kémhatású (pH érték 7,25 és 7,45) táplálék-mix az ideális a szervezet számára. A savak az izmokban, inakban, csontokban, idegekben és egyéb szervekben rakódnak le, ez különböző betegségek okozója lehet.

Erősen savas élelmiszerek: disznóhús, marha- és borjúhús, tyúkhús, máj, túró, kolbász, földimogyoró, zabliszt, fehér kenyér

Gyengén savas: tojás, sonka, csokoládé, borsó, karfiol, disznózsír, angolna, csuka

Erősen lúgos: tej, mazsola, uborka, paradicsom, petrezselyem gyökér, sárgarépa, spenót, fejes saláta

Gyengén lúgos: burgonya, karfiol, karalábé, spárga, káposzta, banán, alma, körte, cseresznye

Semleges: korpás termékek, -kenyér, rizs, búzacsíra, dió, zöldbab, szója, friss vaj

Ahhoz, hogy szükséghelyzetekben a túlélés esélyeit növeljük, vagy egyáltalán megteremtsük, két hétre elegendő élelmiszer tartalékot kell összeállítani. A napi táplálkozás figyelembevételével az adagnak közepes terhelés esetén szükséges energiaszükségletet kell fedeznie (15.000 kJ/felnőtt férfi). Összeállításánál az egészség és a fizikai teljesítőképesség megőrzése az elsődleges szempont. Fontos, hogy az élelmiszerek a szükséges joule- (kalória) érték mellett létfontosságú anyagokat is tartalmazzanak, könnyen emészthetők legyenek és a szükséges ballasztanyagokról gondoskodjanak. Legyenek hosszú ideig eltarthatók, nagy része nyersen, hidegen vagy beáztatva is fogyasztható legyen.

A tápanyagok eltarthatósága csak helyes tárolással biztosítható, de mivel az így sem határtalan, rendszeresen friss termékekről kell gondoskodni.

A helyes élelmiszertárolás szempontjai:

• Kerüljük a meleget, a nedvességet, az erős fényt.
• A hűvös, száraz, levegős, sötét fagybiztos helyszín az ideális.
• Az élelmiszerek csomagolása legyen légáteresztő.
• A konzervdobozokat vonjuk be savmentes ásványi olajjal, hogy ne rozsdásodjanak.
• Ne legyen szükséges energia a tároláshoz (pl. hűtőszekrény).