Segesvár

 Segesvár a Segesd patak Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Ősidők óta lakott hely, a rómaiak idejében katonai őrhely. Első írásos említése 1300: Segusvar. A név az ómagyar seg, ség = domb, halom szóból keletkezett, azaz a szászok előtt magyarok éltek itt. A honfoglaláskor bolgár-török népesség lakott a környéken.

 A mai várost a XII. században alapították a II. Géza király által betelepített szászok. A Szász Szék központja lett. Első favárát a tatárok pusztították el, kővárát ezután építették föl fokozatosan. Összesen 14 bástyája volt, minden bástyát egy-egy céh védett és tartott karban. 9 bástyája ma is áll. A meredek utcácskák, középkori házak kissé lepusztult állapotukban is igen hangulatosak. Az utóbbi években megkezdődött az épületek felújítása. Nagyon látványos a XIV. századi óratorony, egykori városháza. A XVII. századi óra ablakában naponta más-más festett kis szobor jelenik meg, éjfélkor váltják egymást. Az óratorony mellett áll a XIII. századi kolostortemplom. A legmagasabb részen van a XIV-XVI. századi evangélikus vártemplom. A bazárban dúl a Drakula kultusz, a hagyomány szerint itt született a későbbi Vlad Tepes havasalföldi vajda, akiről Bram Stoker mintázta híres regényhősét. Sokkal valószínűbb azonban, hogy nem is járt itt sosem. 1849-ben a közeli Fehéregyháza határában zajlott a segesvári csata, ahol Bem Apó serege vereséget szenvedett a cári orosz csapatoktól, s ahol utoljára látták Petőfi Sándort.

 A Marosvásárhelytől délre 45 km-re lévő 34 ezres városban még mintegy 7 ezer fős magyar kisebbség él, és a párszáz megmaradt német is beszél magyarul. Az Udvarhelyszékre, Csíkba, Gyimesekbe, Háromszékre utazók könnyen útba ejthetik.