Református vagy Kálvinista vallás

A kálvinizmus vagy református vallás egy keresztény teológiai rendszer, amely a protestantizmushoz tartozik. A reformáció kimagasló alakja, Jean Calvin munkássága nyomán jött létre Svájcban a 16. században. Követői a reformátusok vagy kálvinisták, akik szervezetileg a különböző önálló református egyházak hívei. Ezeket az egyházakat „evangéliumi református egyházaknak” is szokás nevezni. (A reformátusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: kálv., ref., ev. ref.)
A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (pl. Ulrich Zwingli), akik között Jean Calvin (magyarosan Kálvin János, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét, melyet addig különböző teológusok hangoztattak, az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.Alapvető hittételei
Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció vagy eleve elrendeltetés. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt. Az eleve elrendelés nézetének története összekapcsolódik néhány keresztény teokráciai kísérlettel.
A hívő. A hívő Krisztus tulajdona, Krisztus testének tagja.
Üdvösség: Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget (Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani, ld. eredendő bűn), és kérni Isten bűnbocsánatát, valamint hinni, hogy csak Ő tud megváltani. El kell fogadnunk Krisztus keresztáldozatát.
Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert, azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A Szentlélektől való újjászületés után alkalmas az ember a jóra.
Törvénymegtartás Az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra hogy törvénye szerint éljen. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége miatt, megfosztotta az embert a törvénymegtartás képességétől.
Isten irgalmas és igazságos egyben. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.
A hívőknek hinniük kell a jóhír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő keresztrefeszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is, Szent Lélekben, egy egyetemes keresztyén Anyaszentegyházban, valamint a szentek egyességében, a bűnök bocsánatában, a test feltámadásában, az örök életben (Apostoli hitvallás).
Krisztus: Ő a megváltó, minden Őbenne és Őáltala létezik. Egy az Atyával és a Szentlélekkel.
Krisztustagadók Akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust.
Sákramentumok (szentségek): Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: a Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szent Lélek által való megújítást és a Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség) A csecsemőket is meg lehet keresztelni. A vízzel való keresztség a Szentlélekkel való keresztségnek a látható jele.
Úrvacsora – Krisztus parancsolata, hogy az úrvacsora emlékezet legyen az Ő keresztáldozatára. A bor Krisztus vérét, a kenyér pedig testét jelképezi. A pápás mise „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.
Kizárás Akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak a mennyországból és az üdvösségből mindaddig ki lesznek zárva, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.
A jócselekedetek, nem szükségesek és nem is elégségesek a megváltáshoz, de az egészséges hívő élethez nélkülözhetetlenek.
A megtérés: Bűnbánat, Krisztus általi öröm valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.
A tízparancsolat valamint a Miatyánk és annak magyarázata szintén a heidelbergi káté részét képezi.
Elvetendő dolgok: Minden olyan dolog elvetendő (szentképek, templomi díszek) melyek használata biblikusan nem alátámasztható, illetve ami nem Isten dicsőségét szolgálja.