Newgrange, a megalitikus építészet egyik legkorábbi példája Írország Meath grófságában, a Boyne folyó északi partján fekszik, Dublintól 50 kilométerre. Dublin felől az N2-es úton közelíthető meg. Az első felfedezői barlangnak hitték, később kelta királyok temetkezési helyének vélték, de voltak akik a mükénéi kaptársírok távoli megfelelőjének hitték. A valóságban azonban idősebb mint Mükéné, Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. Newgrange nem más, mint egy folyosókból álló megalitikus temetkezőhely. Kora a Kr. e. 3. évezredig nyúlik vissza. A Boyne völgyében élő újkőkorszaki közösségek alkotása. 0,9 méter széles, 16,7 méter hosszú folyosó vezet a központi sírkamrához, melyben három fülke található.

A folyosó a bejáratnál 1,5 méter, a kamráknál 3 méter magas. A folyosót és a sírkamrát hatalmas kőrakás fedi, melyet a vízszivárgás ellen szigeteltek. Az építményt élére állított kövekkel rakták körbe. A sír öt ember holttestét őrizte. Newgrange a mai napig is több kérdést vet föl. Meddig tartott az építkezés, és hányan vettek részt benne? Hogyan szállították ide a hatalmas köveket? A néhány követ díszítő mértani formáknak mi a jelentése, és miért olyan helyeken jelennek meg, ahol normális körülmények között nem látható? Vannak azonban olyan dolgok, melyeket biztosan lehet tudni. Ilyen a sír tájolása: a téli napfordulón a felkelő Nap sugarai a folyosó hosszában hatolnak be, megvilágítva a sírkamrát. Az építés idején ezek a napsugarak a sírkamra végén található egyetlen díszített kőre vetültek. A Nap tiszteletéről, a napkultusz jelenlétéről a korai ír források is tanúskodnak. A síremléket természetfölötti lényekkel hozzák kapcsolatba, elsősorban Dagdával, akit napistenként is tiszteltek.