A Meteóra-kolostorok Görögországban, Athéntól 426 kilométerre találhatóak, a Larisszába vezető út mentén. Larisszából rendszeres buszjáratok indulnak, Athénből és Thesszalonikiből vonattal utazhatunk ide. A Meteóra jelentése: levegőben lebegő. A kolostorokat nézve könnyen megérthető, hogy miért ezt a nevet kapták.

Az építmények a thesszáliai Pindosz-hegység szélén, közel 300 méter magasságban, alig megközelíthető sziklacsúcsokon találhatóak, a közép-görögországi Peneiszosz-folyóvölgyre nézve. 1920-ig a látogatók, a turisták csak veszélyes létrákon közelíthették meg őket. A 30 méter hosszú létrákat támadások esten felhúzták, így szinte megközelíthetetlenné váltak az épületek. A turizmus gyors növekedésével új utat építettek a közeli Kalambaka várostól a kolostorokig. Ma már sziklákba vájt utakon és hidakon bárki megközelítheti. Sok szerzetes azért hagyta el a helyet, hogy megőrizhesse lezártságát a külvilágtól. A Meteóra-kolostorok ma már inkább múzeumokként működnek, mint egyházi intézményként. A keresztény vallás sok hívőt vezetett a mindennapi világtól félreeső helyekre, hogy teljes mértékben átadhassák magukat Isten dicsőítésének. A Pindosz-hegység barlangjaiban már a XII. században megtelepedtek az aszkézis hívei. A Nagy Kolostor, a Megalo Meteóron alapítója, Szent Athanasziosz barát csak 1350 körül választotta ezt a helyet. A legenda szerint a mai kolostor helyére angyal, illetve sas emelte föl. Tanítványa Joaszaph, a szerb király fia, harminc-negyven évvel később tovább bővítette a kolostort. A XV. és XVI. században a törökök meghódították Thesszáliát, ekkor sok új közösség jött létre. A XVII.-XVIII. században a közösségek hanyatlásnak indultak, több közülük felbomlott. A kolostorokra csak a XIX. században figyelt fel néhány utazó, akiket egyre több követett. A mély szurdokok fölött elhelyezkedő kolostorok kőből épültek, vörös cseréptetővel, fakarzatokkal. A szerzetesek számára szűk cellákat alakítottak ki, templomot, és a közös étkezésre szánt refektóriumot rendeztek be. Az esővizet a sziklákba vájt ciszternák fogták föl. Az élelmet hálókkal szállították fel. Ajiosz Varlaamban a refektóriumot 1960-ban restaurálták, és múzeummá rendezték be. A Meteóron-kolostorban az egyszerű, durván megmunkált konyhai eszközök is fennmaradtak. Mindkét kolostor templomát freskók díszítik a pokol és a mártírok szenvedéseinek riasztó ábrázolásával. Az elhagyott Ajiosz Nikolaosz-i kolostort a XVI. századi krétai művész, Theophanész freskói díszítették. A kolostorok többségében néhány férfi szerzetes él, de néhányat apácák laknak. Egyiküket, az Ajiosz Sztephanoszt a szakadékot átívelő hídon közelíthetjük meg. Mindegyik kolostorból lenyűgöző látvány tárul a szemünk elé. Csak sejtéseink lehetnek arról, hogy a meredek sziklaszirteken álló kolostorok milyen kihívások elé állították az építőket.