Emlékszel még arra, amikor az emberek ugyanazt mondták, mint amit értettek alatta? Lehet, hogy nem tetszett a dolog, de legalább értetted, amit mondtak, és tudtad, hogy komolyan gondolják. A „sirály” szó egy halászmadárra vonatkozó főnév volt, nem pedig a „király jó”-t jelentő melléknév. És ha azt mondtad volna: „rettentő jó”, akkor megkérdezték volna, hogy akkor most melyik a kettő közül? Úgy tűnik, mintha az egyenes beszéd éppúgy kihalóban lenne, mint a lovas kocsi. A Biblia azt mondja: „Legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem”. Más szóval: mondd komolyan, amit mondasz, és azt mondd, amit tényleg értesz alatta! Ha nem így teszel, az árt a kapcsolataidnak. Sokszor kerüljük azt, hogy nemet mondjunk, vagy igent mondunk akkor is, amikor igazából nem akarunk, azért, mert félünk az elutasítástól. És mi az eredmény? 1) Az életünk tele van stresszel, haraggal és nehezteléssel, mert úgy érezzük, hogy mások rosszul bántak velünk. 2) Az életünk a double-bind [kettős kötés – pszichológia] klasszikus példájává válik, ahol bármerre is lépünk, mindig úgy érezzük, hogy csapdába estünk: „Ha nemet mondok, haragudni fogsz rám; ha nem mondok nemet, én fogok haragudni magamra és rád is!” Így benne ragadunk a saját csapdánkban. 3) A másik ember soha nem fogja megtudni, hogyan érzünk valójában, és nem fogja megérteni, miért viselkedünk úgy, ahogy. Ha nem mondod el, mit érzel, soha nem fogod azt kapni másoktól, amire szükséged van. Az emberek nem változnak, amíg nem te változtatsz azon, hogyan viselkedsz velük. 4) Ha a félelem elkerülését választod, az tesz valóban áldozattá, nem pedig más emberek szavai vagy tettei. 5) Magad is a probléma részévé válsz, ha másoknak adod át a saját irányításodra és határaid felállítására Istentől kapott lehetőséget. Tehát kezdd el azt mondani, amit gondolsz, legyen az akár igen, akár nem!

„…legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem…” (Jakab 5:12)

Ha valóban azt mondod ki, amit gondolsz, ez csak a kezdet. Komolyan gondolni, amit mondasz a következő lépés. Ha kimondod, tartsd magad hozzá! Ha ez nem áll szándékodban, ne mondd ki! Mások abból fogják megtanulni, hogyan bánjanak velünk, ahogyan mi bánunk velük. Ha lefekszünk, ezzel arra biztatjuk őket, hogy végigmenjenek rajtunk. Ha azt ígérjük, hogy fegyelmezni fogjuk gyermekeinket, de nem tesszük, akkor arra tanítjuk őket, hogy ne vegyék figyelembe utasításainkat. Ha haragos kitöréseinkkel megfélemlítünk másokat, ezzel arra szoktatjuk őket, hogy védekezésképpen tartsák magukat távol tőlünk, kerüljenek minket. A következő négy lépéssel elkezdhetjük megtörni ezeket a negatív viselkedésmintákat: 1) Gondold végig, mi az, amit nem szeretsz, ha veled tesznek! Legyél a lehető legegyértelműbb! „Igazságtalanul bánsz velem” – ez nem elég pontos megfogalmazás. „A munka terhének kétharmadát rám hagyod” – ez érzékelhető, mérhető, és lehetséges megoldást ajánl. 2) Gondold végig, mi az, ami a te viselkedésedben arra ösztönzi őket, hogy ezt tegyék. Ha panaszkodsz nekik vagy a főnöknek, az valószínűleg nem fog pozitív változást hozni. Ha megváltoztatod a saját hozzáállásodat a helyzethez, az fogja őket is változásra indítani. 3) Gondold végig, hogyan és mikor mondanál nemet, aztán tedd meg! Ahelyett, hogy a munka kétharmadát elvégeznéd és neheztelnél miatta, állj le, amikor a magad részét elvégezted. A többiek nem fogják megcsinálni, ami az ő feladatuk lenne, amíg te elvégzed helyettük. 4) Ne felejtsd el, kitartás kell ahhoz, hogy a kialakult viselkedésminták másokban megváltozzanak. Változtasd meg a magad részét a régi mintában, cselekedj kitartóan az új minta szerint, amíg a többiekben el nem kezdődik a kívánt alkalmazkodás. Gondold komolyan, amit mondasz!