EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kedves, csendes este volt Hófalván. Az
ezüst holdacska kíváncsian kukucskált be a kicsiny városka művelődési
házának ablakán. Vele tartottak a ragyogó csillagok is, akik örömükben
táncot jártak az égbolton.
Bent nagy volt a sürgés-forgás, a karácsonyi ünnepekre készülődtek.
Az aulában díszes fenyő üdvözölte a vendégeket. Ágain csilingelő
csengettyűk, színes gömbök, világító égők s ízletes szaloncukrok
roskadoztak. Csúcsán pedig egy arany csillagocska díszelgett, s
nyújtogatta karjait, hogy neki is kijusson a csodálkozó tekintetekből.
A színházteremben pedig rengeteg gyertya gyűlt össze arra a
konferenciára, amelyet Hit, Remény és Szeretet nevű gyertyák rendeztek.
Hármójuk fénye bevilágította az egész termet. Sokkal ragyogóbb és
vakítóbb volt a lángjuk, mint bármelyik gyertyácskának a teremben.
A sok-sok gyertya csak ámult, s kíváncsian várta, hogy elkezdődjön a karácsonyi konferencia.
Elsőként a Szeretet gyertyája kapott szót. Szeretettel üdvözölte társait, majd mesélni kezdett.
-„Tudjátok, rég történt, amit most elmesélek.Réges-régen, több mint
kétezer éve élt valaki, akiről ma is sokat beszélnek, s beszélni is
kell. Őt Jézusnak hívták. Jézus bemutatta életével, hogy hogyan kell
élnie az embereknek a földön. Legfontosabbnak azt tartotta, hogy az
emberek szeressék egymást. Isten, az ő apukája küldte el Őt erre a bűnös
világra, hogy meghaljon minden emberért. Annyira szerette az embereket,
hogy Jézust, a fiát feláldozta értük, hogy ők megmenekülhessenek. Én
pedig azt a feladatot kaptam, hogy égjek a szeretetért, s lángom soha se
aludjon ki! Azt szeretném, hogy ti is égjetek velem együtt a
szeretetért, s remélem minél több ember szívében lángra lobban ennek a
szeretetnek lángocskája. Ez az a szeretet, amire mindenkinek szüksége
van. Nem számít kicsoda az ember, s honnan jött, mit tett, mert szüksége
van erre a lángra. Ez a szeretet az egyetlen eszköze annak, hogy a
világban a jó kibontakoztathassa törékeny szárnyait.”
A kicsi gyertyácskák meghatottan hallgattak, majd azt vették észre, hogy
lángjukat körbefonja a szeretet, s egyre jobban ragyognak, utat törvén a
magasba.
Majd a Hit gyertyája következett.
-„Tudjátok, nekem is az a feladatom, hogy a szeretettel együtt égjek.
Kell, hogy az emberi szívekben ott legyen az a hit, amelyért égnem kell.
Nem aludhat ki a hit lángja, mert ez az egyetlen, ami megmentheti az
embereket, s örök életet, boldogságot adhat nekik. De tudjátok, sokak
szívében még szunnyad ez a láng, alszik. Ám a legfontosabb dolog, hogy
feléledjen álmából bennük a hit.Ez az a hit, amelyet Jézusba kell
helyezni. Aki hisz abban, hogy Ő meghalt a bűnökért, de fel is támadt s
ma is él, s elfogadja Jézust Úrnak, Megváltónak, az örök életet kap
ezért a hitért. Ez Isten legtökéletesebb ajándéka az embereknek. Annyira
csodálatos, hogy nem kell érte semmit tenni, csak egyszerűen el kell
fogadni, s lángra kell lobbantani a hitet a szívekben, s hagyni, hogy
mindig égjen, tündököljön.”
A remény gyertyája beszélt utoljára.
-„Nekem pedig az a feladatom, hogy a reményért égjek, a hittel,
szeretettel együtt. Mi együtt, így hárman nagyon erősek vagyunk, s ez az
erő, ami miatt mindennél fényesebb lánggal ragyoghatunk. Tehát kell,
hogy az én lángom is ott ragyogjon a szívekben, hogy soha senki se
szégyenülhessen meg.
Hit és szeretet már mesélt nektek Jézusról. De azért én is szólnék róla
pár szót. Ő adja azt a reménységet, melyért érdemes égni. Azok, akik
benne reménykednek, nem szégyenülnek meg. Mert akik hisznek és remélnek,
és szeretettel vannak, minden szükségük betöltetik, s egész életüket
áldás kíséri. Azok, akiknek szívében e három láng ott lobog, Isten
gyermekeinek neveztetnek, s mint gyermekek, bátran kérhetnek, mert
Szerető Mennyei Édesatyjuk gondoskodik róluk.
Kedves gyertyák! Gyertek és kövessetek minket! Égjetek velünk a hitért, a
szeretetért és a reményért! Mi nem akarunk többek lenni, mint Ti, nem
akarjuk, hogy a mi lángunk fényesebb legyen a Tiéteknél, mert mi veletek
együtt akarunk ragyogni!”
A gyertyák felálltak, s hangosan kiáltották „égni fogunk, égni fogunk veletek!”
Az aulában lévő fenyő beszaladt a hangos kiáltozásra, s olyan látvány
tárult elé, amelynél szebbet sohasem látott. Elszégyellte magát, hogy
mindig a középpontban akart lenni, s azt szerette volna, hogy minél
többen megcsodálják, majd kiállt a gyertyák elé és szót kért.
Megköszönte a gyertyáknak, hogy rávilágítottak, mi a lényeg, majd így
szólt: -„Tudjátok, én már sok karácsonyt töltöttem el az emberekkel.
Mindig tetszeni szerettem volna nekik, s szépségemmel akartam boldoggá
tenni őket. Akkor voltam boldog, ha fényképeztek, s alattam minél több
ajándék roskadozott. Amikor nem raktak alám semmit, akkor szomorú
voltam. De most értettem meg, miről kell szólnia a karácsonynak. Az
ünnepnek valóban a szeretetről kell szólnia, s arról a Jézusról, aki
meghalt az emberekért, szenvedett értük, hogy nekik ne keljen!
Megmutattátok nekem, hogy a szeretetet nem ajándékokban mérik, s a
karácsonynak nem az ajándékozásról kell szólnia, hanem egymásról, a
szeretetről, s a Megváltóról. Innentől kezdve azt szeretném, ha nem csak
bennem gyönyörködnének majd az emberek, hanem egymásban és az Úr
Jézusban, aki megmutatta, mi az igazi, tiszta szeretet!”
A gyertyák meghatódottan ennyit szóltak: Így legyen, így legyen, s hadd
vegyék észre ezt az emberek is, s jussanak hitre, szeretetre,
reménységre egymásban, de legfőképpen Benne!
A történetnek vége, váljon áldássá eme mese!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!