Amióta felismertem, hogy a visszavonulós stratégiával nem megyek semmire, csak folyamatosan hátrálok, következetesen a folyamatos előre nyomulás taktikáját alkalmazom. A nyomulás alatt nem azt a gátlástalan, gerinctelen magatartást értem, amikor valaki benyalja magát valahová, mert az egyébként a hátráló, visszavonuló stratégia. Rájöttem, hogy egy gyenge és szánalmas alak leszek, ha nem vállalom a kihívásokat, ha nem harcolom meg a nehéz helyzeteket, ha nem tanulom meg, hogyan kell győzni. Persze, tudom, mindenki odaadná a fele királyságát, ha lenne neki olyan, csak hogy győztes lehessen. És persze, odaadná a másik felét a királyságának, hogy neki abban a harcban, ami győzelemre visz, ne kelljen harcolnia. Hátul, koktélt szürcsölgetve, miközben mások elvégzik a piszkos munkát. Isten-hívőként könnyen elhisszük azt a buta elképzelést, hogy Isten úgy tesz minket győztesekké, hogy közben mi lúzerek vagyunk. Ez így nem megy. Aki vesztesként gondol magára, abból addig nem lesz győztes, amíg le nem győzi a saját félelmeit. Nincs meló nélkül eredmény.

Úgy szeretnék erős lenni, hogy nem teszek érte semmit. Mit gondolsz, miért keresik hülyére magukat az olyan vállalatok, amelyek arra építenek, hogy te olyasmit akarsz nulla befektetéssel megkapni, amit csak kemény munkával lehet? Azért, mert mi ilyenek vagyunk: befektetés nélküli haszon. Szeretnénk izmosak lenni, és ahelyett, hogy keményen sportolnánk, testtömeg-növelőt öntünk magunkba. Szeretnénk fiatalok maradni, ezért festjük magunkat, amitől a bőrünk csak öregebb lesz. Szeretnénk gazadagok lenni, ezért hitelt veszünk fel, hogy megvegyünk egy kocsit, amire valószínűleg nincs is igazán szükségünk, ahelyett, hogy megnéznénk mennyi pénzünk van, és azzal gazdálkodnánk. Szeretnénk talán örök életet, és Istent is lefizetjük olcsón:  napi jó cselekedet, temlomba perselyezés. Valahol érezzük mi, hogy ez kevés, de nagyon sok ideig képesek vagyunk hitetni magunkkal, hogy elég. Ez furcsa feszültséget teremt bennünk: szeretnénk elhitetni, hogy királyok vagyunk, miközben tudjuk, hogy egy fabatkát sem érünk.

Tudod, azért beszélek most erről, mert azok, akik gyáva módon mindig a biztonságosabbat választja, vagy a kevésbé rizikósat, vagy a könnyebben megkaphatót, a jobbnak ígérkezőt, akik azért, hogy ezeket megkapja, nem ismernek az erkölcstelenségben határt, mindig nagyon okosakat mondanak. Majd meglátod. Én megmondtam. Maradtál volna a biztosban. Nézd, én milyen jól élek. Én nem játszom a janit. Tessék, megérdemelted. És tényleg, kapok pofonokat. De tudod mit? Állom is! És egyre jobban állom. És mind nagyobb pofonokat kapok, annál jobban értem, hogy így érdemes élni. Tudod, amikor életem korábbi szakaszára gondolok, azt látom, hogy olyan dolgoktól voltam padlón, ami ma már meg sem érint. Edzett lettem. Keményen edzettem a türelmemet. Nem menekültem el azok elől a helyzetek elől, amiben megedződhet az ember. Tudtam, hogy aki megfutamodik, az gyáva, és akárhová megy, mindig az marad. Ha senki nem is tartana annak, te akkor is annak tartanád magad. Remegsz, mint egy nyárfalevél. Dühít mások győzelme és sikere. Oldalról kritizálsz, szurkolsz, hogy veszítsek. Mindent megteszel, hogy igazad legye, mert neked szükséged van arra, hogy neked legyen igazad, mert egyébként padlót fognál. Aki nem edzett, az minden apró megpróbáltatástól padlóra kerül. Sajnálod magad, siratod a soha nem volt boldogságodat. Mesék és ábrándok után futsz. Másokat vádolsz a gyávaságodért, és azt hiszed, aki győztes, az annak született. Pedig nem.

Mindenki vesztesnek született, és mindenkiben ott szunnyad a győztes. Mindenki élete kudarcra van ítélve, és mindenki képes arra, hogy sikerre vigye az életét. Ezt Isten garantálja. Tudod, miért? Mert volt valaki, aki nem futamodott meg, pedig nem a saját bőrét mentette, hanem az idegenekét. Mindenki elpártolt már a végén tőle, mert úgy látták megbukott az egyébként néha egészen reményteljes próbálkozás. Jézus győzött minden fölött, ami engem ér és érhet. Én csak erősebb leszek. Állom az ütéseket, mert ő is állta. Tudom, hogy a győzelem nincsen ingyen, mert ami ingyen van, az nem is értékes. Tudom, hogy győzni fogok, mert tudom, hogy Ő győzött.