“A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged;meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében;megpróbáltalak téged a versengések vizénél”
Zsoltár 81,8

Kétségbeesetten nyomkodod a telefonod gombjaid, hogy a 104-t formáld…Erőd nincs felállni a földről, és minden levegővétel fájdalmas…Míg végül valaki megszólal a vonal másik végén:segíthetek? Aztán még mindig várnod kell mire megérkeznek, megvizsgálnak és ellátnak gyógyszerekkel…Ilyenkor minden várakozással töltött perc életedbe kerülhet!!!

Ismerőse hangzik a segélyhívó szám? Életünk minden pillanatában formáljuk, tudva vagy tudatlanul. Imára kulcsolt kezeink, ég felé emelt szemünk és fájó sóhajtásainkban Isten számát tárcsázzuk, mert sok esetben ő az egyetlen, aki nemcsak megkérdezi:segíthetek, hanem tényleg tesz is valamit értünk.

Sokszor átélem Istennel a csodát- hogy a megoldhatatlan megoldódik, a láthatatlanba nyúló keze elintéz dolgokat, és átölel amikor szükségem van rá. A versengő viharok, jégeső és tűző napsütésben rám mosolyog az Isten.

Láttam embereket talpra állni nem kis traumák átélése után, láttam leszáradó könnyeket, ha valami nem sikerült. Láttam mosolyra görbülő ajkakat, mert sikerült egymásnak megbocsátani.

Isten ma is azt mondja, hogy bátran énekeld a következő éneket:

Rejts most el, a szárnyad alá
Erős kézzel, takarj be engem.
Tenger tombol, zúg süvít a szél
Te emelsz fel a vihar felé.
Uralkodsz hullámok habjain
Szívem nem fél, benned remél.
Csak Istenben bízz én lelkem
Mert Ő él, és nagyobb mindennél
Tenger tombol, zúg süvít a szél
Te emelsz fel a vihar felé.
Uralkodsz hullámok habjain
Szívem nem fél, benned remél.

Tudd, hogy Isten szeretete minden fájdalmat és nehezet letöröl a napirendről és megoldásokat kínál fel ma reggel..Élj a lehetőséggel! Mert Isten fogadta a hívásodat!