EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
EGÉSZSÉG-ÉLETMOD-OTTHON
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Harmónia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének
napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának
emléknapja.
A magyarság és a keresztény hit
világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó
személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz.
István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem
fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.
E korszak a kereszténység európai
kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század
második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során
térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam
nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott
Európához.
István uralkodása idején augusztus
15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot.
Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen
ezen a napon halt meg 1038-ban.)
Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban:
áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István
relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi
ünnepként maradt a köztudatban.
1686-ban XI. Ince pápa elrendelte,
hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék
meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus
16-án tartotta az ünnepséget.
1771-ben XIV. Benedek pápa
csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de
Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a
naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára
a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus
20-án.
Az 1848-as szabadságharc után hosszú
ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban
ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
A kiegyezést követően teljes
mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József
munkaszüneti nappá nyilvánította. A két
világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti)
Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos
emlékeztetéssel.
Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep
volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig
ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és
nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem
tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével
történt, de tartalmilag megújították.
Szent István ősi ünnepéből az "új
kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista
államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989
között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki
Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!
A rendszerváltozás óta, 1989-től
ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent
István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!
Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i
döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének
nyilvánította.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!