A tavasz ugyan nehezen akar megérkezni, ám ez a kedves kis fehér virág már előbújt a kertek alatt és az erdőkben. Talán te is hallottál arról, hogy mostanában kipusztulóban van hazánkban a hóvirág, ezért ha látsz is valahol, ne szedd le! Inkább anélkül ismerkedj meg vele közelebbről! Tarts velünk most!

A hóvirág fehér virágai az üde lombos erdők alján kora tavasszal, hóolvadáskor jelennek meg. A növénynek a föld felszíne alatt hagymája van, amelynek anyagaiból kezdetben táplálkozik. A virág mellett a növény két levelet is visel, melyeknek több egyforma és egyirányba futó erük van. Az ilyen levelet mellékeresnek hívják.

A hóvirág zárvatermő növény, mert magvait a többi zárvatermőhöz hasonlóan zárt termőben alakítja ki. Virágainak takarólevelei nem különülnek csésze- és sziromlevelekre, hanem egyformák. Az ilyen virágtakaró alkotóit lepelleveleknek nevezzük. A tőkocsány egyvirágú, a virágok bókolnak, a külső lepel 15-25 mm hosszú, a belső lepel sokkal rövidebb, zöldes és a belső oldalon 1-1 sárga, félhold alakú folt található. Toktermése bogyószerű. A hóvirág évelő növény, mert hagymájából minden évben újra kihajt. Virágzása februártól áprilisig tart, leginkább üde és nedves lomberdőkben található meg.

És most lássuk, milyen szimbólumok, mítoszok fűződnek a hóvirághoz! A görög mitológiában e névhez (görögül: ion) fűződik a Danaidák Ősanyjának, Iónak alakja. A keresztény kultúrában pedig Máriát szokták hóvirággal ábrázolni; valamint egyúttal a remény és az elégtétel szimbóluma is, mert állítólag ez a növény vigasztalta látványával a paradicsomból kiűzött első emberpárt. Jelentése virágnyelven: "Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!"

A tavasz legelső virága. Hófehér színével a reményt és a tisztaságot jelképezi. Az ifjú szerelmes például tiszta kedvesének választhatja ajándékba. De inkább ne szedje le senki, és akkor továbbra is minden tavasszal örvendhetünk az erdőkben ennek a kedves kis virágnak!